2012. augusztus 27., hétfő

A világpolgár lesőharcsa

Ha valaki a halat a legjobban akkor szereti, ha a tengerből jött, lehetőleg legfeljebb 12 órával ezelőtt még elevenen benne is lubickolt, az elkészítéséhez pedig ideálisan csak tüzet - szabadtérit - használtak, minden egyéb változat többé-kevésbé kompromisszumos.
Alapvetően lokálpatriótaként azért nagyon is lelkesedek minden hazai változatért, amennyiben a minőség ezt indokolja, legfeljebb ritkábban élek vele, ha az elkészítési mód nem az esetem. Egyébiránt, bár hiszek a tradíciókban és fenntartással kezelem az erőltetett reformokat, hal fronton mindig is volt némi hiányérzetem a hazai kulináris kínálat terén.

Hallottam már a Halkakas hírét, és a vásárcsarnokban spontán felmerült, drága, közepesen ehető, bábeli tömeg sodrásában elkövetett talponálló-élmény helyett szerencsére a szomszédos 'kisutcát' választottuk és a friss-magyar-hal-gyorséttermet: a Halkakast.


Már a létezésének is őszintén örültem, így nem volt szükség külön elhatározásra, hogy a szerencsére nem túl zsúfolt hétköznapi ebédidőben, előítéletektől mentesen lépjek be a kitárt ajtók egyikén, a nyár végére már kissé zaklatott családtól övezve.
Sikerült tökéletesen választani: egy kísérletező harcsacurry és a tradicionális fish & chips kombinációját.
A harcsacurry könnyed és autentikus, tökéletesen innovatív bisztró-hors d'oeuvres-nek bizonyult, éppen ebben reménykedtem. Közösködéshez még egy kör pirítós szükséges: kapunk, bár nem bőkézzel, de kedvesen.
A fish & chipsszel az a helyzet, hogy akkor jó, ha friss halból sütik nagy gonddal, és főként: a körítéstől sem sajnálják a gondoskodást. Bevallom, hogy ez esetben is részben az izgalmasnak ígérkező mártás miatt esett rá a választás. És igen: a kovászos uborkás remoulade mellett a sültkrumpli is rég nem tapasztalt tiszteletet kapott itt. A szürkeharcsa éppen csak annyira volt magyarosan fűszerezve, amennyire egy származására büszke, de kozmopolita törekvésű halételtől az elvárható. Kirobbanóan friss volt és érezhetően őt is szeretettel övezve bundázták-panírozták, engedték olajfürdőjébe.

Egy 'bistro' egyszerű, ízletes ételeket kínál, házias közegben, kedvező áron. A Halkakas mindezt tudja. Őszinte, újító, lelkes. Kívánom, hogy a kezdeti kihívásokon jogos magabiztossággal lépjenek át és a távolabbi jövő franchise-ígérete sose menjen a minőség rovására. Inkább álljanak csak sokáig sorban a népek, rendes országokban, jó éttermekben ez úgyis így dukál.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése